;

b , SMITHSONIAN INSTITUTION LIBRARIES ME MINI NNNKNNNIIIN 3 01427 0805

z VÁLANET Me aa ne jére feb 9088

Ea

age Bra Ag agy aga age ba 4 A agy z aga 4, age j/ IGnŰs ng Vg VÉG VÉGŰ vi s sa ssh E ap apa pto polapka pia paca pZap4a p4ag LE vapáak ei y

ep

XV. kötet.1908. janyár— február —— 1— 2. füzet. e MESS e lja jesz

Kös IX GY ae s 5;

ROVARTANI LAPOK

ETASZI HOT YÓIKRA PF

különös tekintettel a hasznos és kártékony rovarokra.

K

DR. BEDŐ ALBERT " BÍRÓ LÁJÖOS OR CHYZER KOÖRNÉL DR ENTZ GÉZA MOCSÁRY SÁNDOR

BEEE EEEtEEEEE

KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL

SZERKESZTIK

A. AIGNER LAJOS és CSIKI ERNŐ.

EEÉEEE S

va 6r9goL9v 4 Év váv vi

BUDAPEST, 1908.

A ROVARTANI LAPOK SZERKESZTŐSÉGE és KIADÓHIVATALA ! 3 IX., ERKEL-UTCZA 12.

6 4v

s

: bg ba : —z bass —s zip" ke egjelenik minden hónap első napján, julius és augusztus havak kivételével. véd Előfizetési ára egész évre 8 kor

ager satét Ge

Tgvéns

4

VTK NT TEA E AT ASSE TT . drrázzát A p s öZBE 3 E kebe zés ÁD palbál

Tartalom. A. Aigner Lajos : Mimiery, selectió, Darwinismus .. --- 3 Mocsáry Sándor: A lepkebábokban élősködő -fémdarázsokról z A. Aigner Lajos : Ferdinánd bolgár fejedelem mint cntdnibkssE Bordán István: Cyprusirútam 1.s sza A. Aigmrr Lajos : Magyarország pillangói . XXIV. sz Kuthy Dezső: Adalék Mágyarország Orthoptera- -faunájához st Speiser Ferencz: Bogarászati kirándulások 7... -..

A. Aigner Lajos : Változások a magyar lepke-fauna terén Csiki Ernő : Magyarország SZÜSTÉLÉT VE] ően LRESÉS ÉRŐ Csika Ernő : Új bogár Magyarországból ZS Lt

Különfélék. si

Osila Erno: A. bolhák gyüjtéseszez "sss ze A. bogarak SZALVAJTOL 2 akt Eset táá e Vt Óriási róvargyüjtemények SZET ESA SzSz eée ket A skorpiók szúrása hsz BAZE A EZEN SET e Colias Myrmidone var. balcAmiéts zkt Védekezés élősdiekősetlen s seser sen et eV AE 1kostka. L.:. Delephüla MÍVOTNaGas sss e zetése Eset fD..B.: ASWespacGrabrósdolgozoitols a? (ele szasee

Irodalom.

Flach, Strophosonius. Ismerteti CsikiErmnő 0... Petri, Larinus: Ismerteti Csiki Ermóő 7 -- : Schilsky, Die Káfer Europas. Ismerteti Csiki Ernő - ; Gruud, Lycaena Argides. Ismerteti A. Aigner Lajos Aigner , Magyarország Lepkéi. Ismerteti Ulbrieh TEL VÁVS

TEBONESTÜNS SÁTTSTANLO ő jázez gz NEÉ

A kir. magy. Természettudományi Társulat állat szakosztálya minden hónap első péntekén (VIII. Eszter utcza 16.) ülést tart. Vendégeket szívesen lát. ses

Kedvezmény.

Az 1897., 1898., 1899., 1900., 1901., 1902., 1903, 1 1904-iki feljes évfolyammal még szolgálhatunk. Új előfizetők áron kaphatják. Az előbbi kötetekből csak a II. kötet ka Ára 6 kor. Az I. és III. kötetet készpénzen visszaváltjuk.

Az előfizetési összegek kiadóhívatalunkhoz TATA Erk I- 12.) czimzendők. .

CN

Mimicry, selectió, Darwinismus. Írta A. Aigner Lajos.

u TA

A

Négy évvel ezelőtt Dr. Piepers M. C. , Mimiery, Selec- tion, Darwinismus" ezímű kötetével azzal a szándékkal lépett a nyilvánosság elé, hogy a mostani társ:dalomban uralkodó fogal- makra -a jogról s mind arra nézve, ami azzal erkölcsi és tár- sadalmi tekintetben összefüggésben áll, fölöttébb szükséges refor- mot kezdeményezzen, még pedig az emberre és társadalmára való alkalmazásával annak, amit az evolutio tanából biologiai tekintet-

ben merithetünk.

Ugyan annak a törekvésnek szolgál az imént megjelent újabb kötete (Noch einmal Mimiery, Selection, Darwinismus. Leiden. 1907). Abból a meggyőződésből indul ki, hogy a darwi- nistikus tan, a darwinistikus morál, miként ezek az egész társa- dalmi életre kihatnak, az abban erősen előtérbe lépő romlottság- nak igen jeléntékeny tényezői.

Ennélfogva harezot indított ellenük és minthogy a darwi- nistikus elméletre s kivált a kiválogatódás elméletére a Mimicry-

elmélet miként azt egyik legismertebb követője, Weismann hangsúlyozta a legerősebb támasztékok egyike, első sor-

ban az ellen fordul, mivel specialis tanulmányai folytán külö- nösen alkalmasnak és jogosultnak érzi magát arra, hogy sikere- sen küzdhessen ellene.

Ha ez az egész hadjárat már az alapjául szolgáló nemes szándék miatt is tiszteletet érdemel, szerző műve még azáltal is különösen érdekessé válik, hogy ellentétben a legtöbb antidar- winistikus iratokkal nem felekezeti, hanem tisztán tudományos szempontból indul ki, hiszen a hitet az észnél alantasabb evolu- tionális álláspontnak tekinti.

Rovartani Lapok XV, 1 és 2. (1908. I. 10.)

2 A Aigner Lajos.

Első kötetével s egész törekvésével nem igen szíves fogad- 338 tatásban részesült és csak egyesek igyekeztek a színek evolutió- járól szóló új elméletét megczáfolni, többnyire csak vállvonoga- tással találkozott, vagy éppen agyonhallgatták, mint gyakrazaa a szoktak eljárni oly emberrel szemben, aki nem alkalmazkodik az . uralkodó divathoz. De azzal a szerző be nem éri, sőt nyilván kényszeríteni akarja a tudósokat, hogy elméletét komoly vizs ZAJ tárgyává tegyék s ismerjék el annak helyességét vagy mutassák ki ferde voltát. És erre előbbi kötetének birálóit, azok érveit. porba tiporva, éles szavakkal hívja fel. 3

Mi itt csupán azzal foglalkozunk, amivel a szerző a tudo- mányt gyarapítani akarja. zza

Az állatok és növények színét nem tekinti olyasminek, AI természeténél fogva változhatatlan, sőt a szín evolutionális Vvál- 7 tozásnak van alávetve, mely olykor látszólag ee all a ugyan, de máskor fölötte gyorsan tanusítja hatását. E két szél- Bee sőség között számos átmeneti fázis észlelhető. Valamely. fajai 28 egyéneinek különböző színezete azonos folyamatnak ugyadanooi A fokozata. vi tai A színfejlődési folyamat lefolyására hat a táplálék éppen úgy mint az éghajlat és sok más ok; az ily külső tényezők " azonban mindig csak közvetve halmak, amennyiben a, természetes . : evolutionálhs folyamatot siettehk vagy megakasztják vagy egyébkén befolyásolják. Igy azok a megakasztó jelenségek, melyek a hideg: nek befolyására a lepkék színének fejlődésében fellépnek, szintén nem valamelyes chemiai vagy physikai hatás közvetetlen követ-. kezményei, hanem közvetett befolyásuk van, mely a rovar szín. evolutionális folyamatát zavarja. Az Arctia caja L. úgy ue VEEEIVTRB hidegségi eltérését tévesen emlegetik a szerzett tulajdonságok átöröklésének példájául. Ha azonban tudjuk, hogy az állítólagos hidegségi eltérés lényegben nem más, mint esetleg csakugyan A hidegség által felidézett késleltetése a színevolutionális folya- 238 mat lefolyásának, akkor világos, hogy itt szerzett tulajdonságok- 7 ról szó sem lehet. fi

Rendesen nem tesznek különbséget a beteges albinismus s az evolutionális elhalványosodás közt. A hidegség befolyása kö-. sző vetkeztében az idők folyamatában fehérré vált madárfaj, mint a 7 jeges medve, vagy más már teljesen vagy csak télen a póluson vagy magas hegyeken fehérré válló állatok, vagy a domesztikácez folytán fehérré vált állatok éppen oly kevéssé albinók, mint as

Es

a hetek

Mimitery, selectio, Darwinismus. 3

szőkehajú, kékszemű fehér germán, kinek fajtája alighanem a hidegségnek ugyanazon befolyása alatt fejlődött az utolsó jég- korszakban valószínűleg Hurópa északi tájain. Viszont az emlősök és madarak számos fajánál olykor előforduló fehér példányok mindig beteges eredetű albinók. A beteges albinismust tehát nem szabad összetéveszteni a pigment elhalványodásával vagy eltüné- sével, mint a színevolutiónak szabályos jelenségével. Ugyanígy vagyunk az úgynevezett melanismusra való hajlandósággal is. Ez sem véletlen vagy hirtelen fellépő tünemény, hanem szórvá- nyosan ugyan, de ismételten előforduló, sőt valószínűleg elsza- porodó félben levő evolutionális jelenség olyasmi, ami ismeret- len erőnek látszik, amely az állatok színezésében uralkodik s azt fokozatos változásnak aláveti. Ámde amaz ismeretlen erő nem más, mint a színevolutió jelensége.

A ki előtt ez a jelenség ismeretlen, az voltaképen nem lehet tisztában azzal, hogy ez vagy amaz színnek mily jelleget tulajdonítson és miként feleljen arra a kérdésre, hogy mi oknál fogva olyanok, a minők. Az ilyennek be kell érnie azokkal a már egyszer uralomra kapott ingatag fogalmakkal, melyek szerint azok a hőmérséklet és fény hatásának következményei. Abban a tévtanban is hisz, hogy a déli és északi Európában előforduló

. lepkefajoknál mutatkozó különbség a. melegség különbözetének

tulajdonítandó, sőt azt még a dimorphismus lokális eseteire is vonatkoztatja. De már régebben rámutatott a szerző arra, hogy ugyanazok a különbségek nagy számban kimutathatók p. o. az indo-ausztráliai faunában egy azon faj lepkéi között, melyek kü- lönböző vidékeken, a teljesen azonos éghajlatú viszonyok közt élnek, pedig ezeknél úgynevezett száraz- és eső évadi alakokról szó sem lehet. $

Ezzel kapcsolatban az ily állásponton lévő néhány európai alakban a jégkorszakbeliek megközelítését is látja. Azt is hiszi, hogy az ilyen, az úgynevezett száraz- és eső évadi alakokat, a trópusokban közvetetlenül a szárazság vagy nedvesség hatása hozza létre, ami azonban téves fogalom. Ebben a tekintetben széles körben túlzó nézetek kaptak lábra, amelyek a kontinen- sen egyoldalúan szerzett megfigyelésen alapulnak. Az igaz ezek- ben azonban csak az, bogy az említett formák következményei

. annak a fokozott színevolutiónak, melyet az esőévadban a foly-

tonos busás táplálék előidéz. Azt a véleményt sem fogadja el a szerző, hogy. a különböző pigmentváltozások csak tévszínek

4 A. Aigner Lajos.

(Fehlfarben) lennének, mint a pigment bőségének, hiányának vagy 34 eltolódásának jelenségei. s -56

Szerzőnk a színevolutióról szóló elméletének magyarázatául felhozzuk a következő példát: A Catocalák alsó szárnyának felü- 7 lete egyszerűen az eredeti általános piros szín reliktáit rretá áló az átváltozás különböző fokozatában. Néhányuknál az előbbi A piros színnek még egy része megmarad, vagy már halvány pis:a ja § rossá, sárgávává, vagy éppen fehérré elhalványodott, sőt amellett a fekete szín kisebb-nagyobb mértékben gyarapodott, annak utána pedig olykor a kék szín lépett fel interferentiális szín gyanánt. Mind ez tehát pontosan a színevolutió szabályai szerint megy végbe, amint az számtalan lepkén észlelhető. Rejtély zona tl hogy a színrelikták miért nem találhatók a felső szárnyon is. 7 Valószínű, hogy ezen szárny Színe különös oknál fogva megvál- tozott, még pedig ugyanabból az indokból, mely azt számos más éjjeli lepkén is létre hozta. Az elszíneződés folyamát előidézői 3 első sorban a hidegség, a domesztikáczió és földrajzi természetű a befolyások, de kétségen kívül van még több ily hatás is, p. o. 7 a fény, melynek azonban eddigelé túlságos nagy jelentőséget sal tulajdonítottak. i

Ami a domesztikáczió hatását illeti, közel fekszik annak fel. 7 tevése, hogy azt psychikai befolyásnak tulajdonítsuk, miután az 7 állatnak leginkább és folytonosan működő lelki tevékenysége a táplálék felkeresésére irányul is mind arra, ami ezzel összefüg- gésben áll, ennélfogva az minimumra száll alá a domesztikált állatnál, amelyet az ember lát el táplálékkal. De ezáltal igen" megcsökkent a saját egyén és családja biztonságára irányuló gond is, ami okvetétlenül psychikai következményeket von maga után. ; §

Pedig a különbség annak hatása közt, amit ingernek nevezünk Za és a külső befolyások úgynevezett közvetetlen hatása közt abban rejlik, hogy az utóbbiak egyenesen kémiai vagy fizikai úton hoznak változásokat létre, holott az inger a psychikai elemet hozza mozgásba s ennélfogva psychikai hatásokat idéz elő, ha- bár ezok psychikai mivoltát ismét chemico-physikainak gondol- hatjuk s ennek folytán közvetett szerves változások okozója. Ennek természetes következménye az, hogy mindenütt, abol bármely, a szervezetet evolutionálisan befolyásoló folyamatban a. külső behatás nyilvánul, ez a hatás csak inger folytán, nem

4

ksász jsák ék új tre, sál Á

XT d zt

SZAG ÁSÁS

A lepkebábokban élösködő fémdarázsokról. 5

. valószínű tehát, hogy a domesztikáczió által létrejött fizikai hatás

igerként lép fel és mint ilyen a színevolutió folyamatának fokozásá- hoz hozzá járul. Ennéfogva, mivel az úgynevezett geographiai befolyás is ugyanottan az evolutionális folyamatban hasonló mó- don érvényesül, valószínűen feltehető, hogy azt ily inger okozza. Minthogy továbbá a nevezett folyamatban a hidegség is ugyan- azon módon nyilvánul, ezt a befolyást is ingernek, nem pedig közvetetlen hatásúuak kell képzelnünk.

A két kötetes munkát ajánljuk mindazok figyelmébe, akik a tárgy iránt érdeklődnek.

A lepkebábokban élősködő fém- darázsokról.")

Irta Mocsáry Sándor.

A rovarvilág kolibrijei a különféle ragyogó színekben pom- pázó fémdarazsak (Chrysididae) családjából eddig mintegy 900 faj ismeretes a föld minden részéből.

Miként tudva van, a fémdarazsak kivétel nélkül mind élősdi, parazit életet élnek, leginkább a saját rokonaiknáal, a hártyás- szárnyú rovaroknál (Hymenoptera), főleg a kaparó és redősszárnyú darazsaknál és a mébhféléknél. Petéiket a már eleséggel és az anyaállat petéjével ellátott fészekbe csempészik s a pete csak akkor kel ki, midőn a gazda álczája teljes növését már csaknem elérte, az élősdi álcza annak a hátára veti magát és nedvét las- sankint kiszíván, néhány nap alatt teljesen felnő.

Ezzel ellentétben, a levéldarázsok Nematus fajainál élős- ködő három Cleptes-faj: a nitidulus, semiauratus és pallipes, a fürkészdarazsak módjára, a szabadban élő levéldarázs iárvák bőre alá rejti a petéjét és az álcza nem hal el előbb, mígnem bábbá változását a földben bevégezte.

"Aránylag csak kevés, csupán 87 faj fémdarázsnak a gaz- dája ismeretes. Itt önkényt felmerül az a kérdés, miben élhetnek a többi fajok, főleg a tropikus tájak lakói, hol az Osmia- és Odynerus-fajok, melyek a legtöbb fajnak gazdái csak gyér

t) Előadatott a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók pozsonyi XXXIV. vándorgyűlésén 1907. aug. 29.

6 ; Mocsáry Sandor.

ren vannak képviselve. E kérdésre megfelni látszik két igen érde- kes újabb felfedezés, melyek szerint a fémdarazsak gazdái nem- É csak a hártyásszárnyú rovarok között keresendők, hanem való- A színűleg a többi rovarrendek között is. Igy Joannis abbé (Annal. Soc: BEntom. France. Sér. VII. Tom. VI: 1856. Bültet p. 147.) számos példányát nevelte és nekem is bőségesen jutta- 0" tott a Chrysis Shamghaiensis-ből, melyeket neki egy Khinában élő miszionárius küldött s a melyek ott a Monema flavescens Walk. úg szövőlepkének a parasitái. Ez új fölfedezés már csak abból a szempontból is igen érdekes, hogy itt az anyaállat hosszú tojó- csövével a már begubózott s talán már bábbá is alakult hernyót kívülről szúrja meg, miként némely fürkészdarázs-fajok. Ma ez eset már nem egyedül áll az irodalomban. Dr. K. Brauns felfedezte, hogy a Chrysis Shamghaiensis-hez nagyon hasonló Chrysis bombycida Mocs. Dél-Afrikában (Bothaville, Orange) a Coenobasis amoena Feld. nevű, szintén szövőlepke parazitája S. nekem belőle a gubókkal együtt három példányt küldött aján- -8 dékba. i

Ezek után nem lehetetlen, sőt nagyon is valószínűnek lát- 7 szik, hogy a femdarazsak a lepkéken és hártyásszárnyú rovaro- 8 kon kívül még a bogarak s a többi rovarrendeknél is, vagy leg- . alább azok egyrészénél is élősködnek, amely körülmény felfedezé- § süket nagyon megnehezíti. Bizonyára igen érdekes volna tudni, miféle állatok parasitái a Budapest körül némely években nem éppen nagyon ritka Cleptes ortentahs és Euchroeus purpuratus szép fémdarazsak? Hazánk búvárainak még e tekintetben is tágas tér kinálkozik s azért azt, főleg a fiatal nemzedéknek, melegen ajánlani el nem mulaszthatom. 78

Ferdinánd bolgár fejedelem mint entomologus. Irta 4. Aigner Lajos.

Már egy alkalommal bemutattuk Herdinánd bolgár "feje 4 delmet mint gyakorló lepkészt (R. L. XII. kötet 189.), most azonban, j 16 midőn nem régen megülte trónra léptének 20-ik S TOTCIT OTKA 13 egész működésére vetünk futó pillantást.

ni ie Pöze

Ferdinánd bolgár fejedelem mint entomologus, ú

Húsz éve annak, hogy a bolgár népképviselet az akkor magyar huszárfőhadnagyot, Coburg herczeget fejedelemmé ki- kiáltotta. Azt a nagy és nehéz feladatot, melyet a fejedelem magának kitűzött, fényesen megoldotta. Egész csendben sikerült Bolgárországban a rendet helyreállítania, tekintélyes hadsereget szerveznie s országát aránylag rővid idő alatt a haladás és jólét ösvényére terelnie. Sofia csinos, modern fővárossá lett s a többi bolgár város is nagy haladásról tanuskodik. A nyilvános iskolák száma négyszerte nagyobb mint volt, a felsőbb tanintézetek fel- virágoztak, új bolgár irodalom keletkezett.

Mindezeknél jobban érdekel bennünket itt az, hogy a feje- delem egyuttal entomologus is. Több entomologiai egyesület tagja s a zürichi Societas Entomologica védnöke.

A fejedelémnek két nagy rovargyüjteménye van, az egyik Bécsben van a Coburg-palotában, a másik Sofiában az udvari muzeumban. Az előbbi csak lepkéket foglal magában, többi közt a Milliere-féle híres gyüjtemény részét. A sofiai muzeum fel- ölel: 1. bogárgyüjteményt, m. e. 10600 fajjal, többnyire a Bal- kánból. 2. lepkegyüjteményt, m. e. 3000 exóta és m. e. 2000 palae- arctikus fajjal, különös tekintettel a .bolgárországi faunára 3. Fontosabb rovarfajok biologiai gyüjteménye. Mindkét gyüjte- mény rendezését és gondozását a bécsi udvari muzeum őre Dr. Rebel H. tanár vállalta el.

A fejedelem Magyarországon, Görög- es Bolgárországban buzgón gyüjtötte a lepkéket és ő volt az első, aki a Thais Cerysu-t a Balkán északi oldalán, Tyrnován találta. Jelenleg az ornithologián kívül különféle ritka lepkefaj tenyésztésével s a japán s északamerikai selyemszövők meghonosításával foglalko- zik. Hzeket a kisérleteket a tulajdonát képező állatkertben végzi, amelyben m. e. 2004 állatfajt eltart.

A fejedelemnek a rovarvilág iránt tanusított élénk érdeklő- dése természetesen felköltötte a bolgárok közt is az entomologia iránti hajlamot, Máris számosan gyüjtik a lepkéket és bogarakat és a külföldi búvárok szívesen veszik igénybe azt a támogatást, melyben Sofiában részesítik arra, hogy a Balkánban gyüjthesse- nek. A tudományos egyesületek pontosan számontartják az ország faunáját és maholnap épen oly jól fogjuk ismerni Bolgárország állatvilágát, mint akár saját hazánkét. És mind ez Ferdinánd fejedelem érdeme.

Cyprusi útam. ERB Írta: Bordan István. ; Ba it

Az 1900. év tavaszán a Balkánra készültem, s különösen Albániában és Montenegróban óhajtottam rovarászati kutatásokat "ss eszközölni. Az volt a szándékom, hogy előbb Európa délkeleti : vidékeit bejárom, majd a következő évben átmegyek Syriába és Anatoliába, végre pedig az Archipelágus szigeteire terjesztem ki kutatásaimat. Ez

Tervemet közölvén- ismerőseimmel, ezek azt tanácsolták, hogy elsősorban a kevésbé ismert és igy érdekesebb , Kypros"-t keressem fel és ne csak rovarokat gyüjtsek, hanem madarakra 2 is terjeszszem ki figyelmemet. - ag

Nagyobb szabású utazásokban ugyan még kezdő lévén, . mivel Cyprus archeologiai szempontból is vonzott, elfogadtam a. tanácsot s miután felszerelésemet a madár vadászatára és bőrök B preparálására is kiegészítettem -április 18-án elindultam, részint vasuton, részint pedig hajón igyekeztem czélomat mielőbb elérni. f/

4280 : Aza

Konstantinápolyig útam a lehető legsimábbau folyt le, első kellemetlenségem az utóbbi helyen támadt: ugyanis daczára. a 288 magammal vitt ajánló-levelek, igazoló okmányok stb. a konstan- 7. tinápolyi vámosok lőfegyveremet és lőszerkészletemet elkobozták, 3 s még 650 piaster birságot is róttak ki reám, mely birságot azonnal lefizetnem kellett. Nem használt ott könyörgés, sem 588 z fenyegetés. SZEBB

Az osztrák-magyar követség interventiója folytán megkap- o tam fegyvereimet és lőszerkészletemet, de a pénzemnek pedig 70 annak visszaszerzését is megigérték annak elhegedült szt. 4 Dávid ! t

Konstantinápolyban három napig kóboroltam, várva a hajú Las indulását. Ezen idő alatt megnéztem mindazt, amit nagyobb költ- ség nélkül megnézni lehetett. Szép idő lévén a közeli környékte ; 1 is kirándultam. "za

Április 26-án felhureczolkodtam a SO atálámetétei melyre Isla hogy ellensúlyozzam a nagy , érvágást", a nem éppen kényelmes, : de sokkal olcsóbb és igy rám nézve anyagi tekintetben előnyö- 7

üyfrusi útam. 9

tartott, s eléggé változatos volt; a folyton változó vidék, no meg a hajóélet is elfelejtette a fedélzet egyéb kellemetlenségeit. Április 27-én reggel Hissarlik mellett haladtunk el, szemmel tisztán kivehető volt a ,fa-ló furfang" szintere, Trója vidéke. Smyrna elé 28-án érkeztünk. Már előbb is, mikor egy-egy buján zöld, virág- pompában díszlett sziget mellett elhaladtunk, igen sok lepkét láttam. Smyrnában, hol kiszállhattunk a rovarvilág gazdagsága voltáról közelebbről is meggyőződhettem. Rhodos szigetnél április 29-én kötöttünk ki, de csak rövid ideig tartózkodtunk, igy csak a vidék lerajzolására szoritkozhattam. Beyruth elé április 30-án jutottunk. Itt teljes két napig tartózkodtunk, mely időt arra használtam fel, hogy a Libánon alját közelebbről megnézzem, hogy annak idején tudjam mennyi fontosságot tulajdonítsak e vidéknek. Itt is valóságos kincses bányát találtam rovarokban. Ilyen kedvező előjelek után már alig vártam, hogy a hat napi tétlenség végét érjem, hogy végre valahára kedvem szerint lát- hassak a rendes gyüjtéshez. Biztosra vettem, hogy Cypruson, Smyrna és Beuruth közötti fekvésénél fogva, szintén gazdag zsákmányra számíthatók, minek már előre is örvendtem. Nagyon csalódtam !

Május 2-án reggel 3 óra körül érkezett hajónk Cyprus köze- lébe. A nagy köd miatt azonban mit sem lehetett látni. Öt óra körül minden átmenet nélkül, mint a szinházban hirtelen felemelkedett a köddfüggöny és előttünk feküdt , Aeria", Aphro- dite szülőföldje, a fehér, kietlen kopár, növénytelen , Makaria" , mint Hesichios nevezte el mely epitheton ma úgy illik Cyprusra, mint az ökörre a monokli. 5 órakor lebocsájtotta hajónk horgonyát mintegy 2 kilométernyire a larnakai parttól, mert a csekély viz és a sok szikla miatt, melyek a tenger fenekét. a sziget körül ellepik, kisebb hajó sem közelítheti meg egészen a szigetet, rendes kikötő pedig a szigeten nincsen.

Mig a bárkások a hajónkhoz érkeztek, miután podgyá- szomat a kiszálláshoz előkészítettem, távcsövemmel , gusztáltam" leendőbeli működési teremet, miközben vérmes reményeim alapo- san csökkentek. Amennyire elláthattam a sziget déli részén, min- denütt elszomorító kopárságot konstatálhattam, csak itt-ott ütötte fel egy-egy ,török-fa" (datolyapálma) tépett, tollseprő alakú fejét. A hőmérőm 299 R. mutatott.

Nagy kedvem támadt, az úti fáradalmak és átélt kellemet- lenségek daczára, az utat folytatni Pireusba és onnan valami

2

10 ; Bordan István.

alkalmatossággal eredeti tervem szerint Albániába tartani, de nem akartam gyávának látszani, de azért is hogy mondhassam, hogy személyesen győződtem meg arról, hogy nem érdemli meg a különösebb anyagi áldozatot magán ember részéről Cyprus szigete, beszálltam a felfogadott bárkába, mely 10 percz alatt a larnakai angol vámcsőszök karjaiba vitt. Mintha csak össze- beszéltek volna, a vámőrök itt is elsősorban fegyvereimre vetet- ték magukat, s ezeket szó nélkül szépen elszedték tőlem. A lő-

szerkészletemet itt nem bántották, mert azt elővigyázati szem-

pontjából az összes zsebeimben biztonságba helyeztem.

A görög és török nyelvben való akkori gyakorlatlanságom daczára elég hamar sikerült egy üres elsőemeleti folyosórészt lakásnak kapni, még pedig egy holitschi hazámfiánál, ki azonban csehül dicsérte a magyarok Istenét, s ki mint , Cirkus-Director" került ide, majd felcsapott ,photografos"-nak. , [akásom"-ért havi ?/4 L 18 koronát kellett fizetnem, nó, de legalább volt egyelőre kivel beszélhetni. Chamberlain kormánybiztosnál tett látogatásommal annyit értem el, hogy tiz nappal később 1/2—!/2 L lefizetése ellenében visszakaptam fegyvereimet, azonban lőni, bár . vadászjegyet is váltottam !a L-ért, csak szeptember 15-től kezdve volt szabad. A helytartóhoz intézett kérelmem, a fennálló törvényekre való hivatkozással, nemlegesen intéztetett el, ajánló leveleim itt is hiábavalóknak bizonyultak. Még a , Consulato Austriaco" is ahhoz kötötte közbenjárását, ha , bécsi" ajánlóleve- leket tudok előmutatni.

Mennyire bosszantott, hogy vadászni nem volt szabad, elég ha felemlítem, hogy a bent egészen török jellegű városban ezrivel

repült a parti fecske, ritkán ugyan, de néha mégis füstifecske is. volt látható. Esténkint pedig virgoncz kuvikok ugrándoztak a lapos háztetőkön. I

A , Phanaromene" (megjelent) nevű ókori óriási szikla- tömbökből készült építmény és ezen túl a sóstó mellett levő kis olajfa berekig veréb, pacsirta, egyszer-másszor egy-egy varjuval is találkoztam, a berekben pedig rendesen szalónkát lattam.

Miután az adott körülményekhez képest a törvényeket res- pektálnom kellett, főképen e rovarokra szorítkoztam, ámde Lar- naka és közeli környéke abban az időben ezekre nagyon hálátlan területnek bizonyult. Rétek, mezők a szigeten nem léteznek (a

szénát jelző szóra az egész szigeten nem akadtam, a xero chota

száraz alatt a lábon álló száraz tüskéket értik), az aratást már

: 2 t k ; te öz sg mág ind ga ús á / sed éRE A EREZNI DE TEL ála SOROK ÉJT A sészbá ez ás e öbbáös kalötazssé zt: 5

pr vi its ába nász Cak

y

4 a

Cyprusi útam. 11

április elején fejezték be s a szégyenletesen ritka tarlókon a tikkasztó hőségtől kiszáradt földgöröngyök és forró kövek alatt rovarok nem élhettek. A májusban virágzott gránátalmafa rovar- mentesnek bizonyult, a városi kertben, a , Tikiti"-ben megkisérelt csalétellel való fogás teljesen eredménytelen maradt.

Az Anatriches és ehhez tartozó nehány ernyős növényeken észlelhető volt egy kis rovarélet: leginkább légy, darázs és méh- félékből. Hangya az még a lakásokban is millió számra volt, úgy a szunyogok sokasága sem hagyott kiváni valót.

A görög nyelvben való járatlanságom miatt eleinte csak a főhadiszállásom közeli környékére terjesztettem ki kirándulásaimat. Keleti irányban az ormidiai szőllőkig, észak felé a föszbányákig, nyugoti irányban pedig a sóstó felett fekvő ,Agios Georgios mikro" kolostor és VIlachi nevú házcsoportig szoktam kijárni. Az ezen kirándulások után fennmaradt időmet a görög nyelv mielőbbi " elsajátítására fordítottam: naponként 50—100 szóval szaporítván emlékezetemben szótáramat.

Ormidia felé tett kirándulásaim alkalmával egy a féluton levő ókori város romjai közötti szántóföldek nyomoruságos tar- lóin: Pieris Brassicae, P. Daplidice, Colias Hyale, C. Edusa és var. Helice meglehetős kopott állapotban repült, a Capparis spinosa és Arum Czpriumon- Lycaenákat fogtam, ezek frisz3 példányok voltak, csak a Baetica volt szintén kopott, jele annak, hogy későn jöttem. Bogarakból esténként a sósnövényeken és a sáson nagyobb számban repült egy cserebogár-faj, minden magasabban kiálló tárgyra csapkodva le, még az embert vagy állatot sem kerülve ki. Ugyanitt és mindenütt ahol sós növények tenyésznek, az Orgyia dubia hernyója nagy mennyiségben fordult elő. A szár- nyatlan nöstény életképes petéit a gubóba párzás nélkül rakja le, melyből a kis hernyók a gubófalat átrágva bújnak ki, miről számtalanszor volt alkalmam meggyőződni; megjegyezve, hogy a túlszaporodást a sok lehneumon és néhány légyfaj gátolja. A hím aránylag ritka és nagyon gyorsan repül a sás sürüségében.

A sóstó körül s különösen a dzsámin (dervis) kolostor köze- lében a sás között nagy számban röpült Ascalaphus macaronius nagyon lomhán, pedig ez az állat nálunk Hunyadmegyében a Vále Korbuluiban igen gyorsan szokott repülni. A" sóstó körül a virágos tüskéken legyek, darazsak és méhfélék repültek, mig az erre levő tarlókon Pieris Daphidice var. Raphami, Colias Hyale, Damais Chrysippus és Charaxes dJasius, néha egy-egy Papilio

9id

12 Bordan István.

Machaon került hálómba. Később, juliusban itt és az e helyhez közel elfutó földszint feletti vizvezeték aljában zöldelő növénye- ken és a szőllőkertek keritései körül ZLycaenakat, és néhány

Polyommatust fogtam. 21

A főszbányák körül leginkább bogarakat gyüjthettem, de a

Cistus, zsálya, Entiana stb. bokrokon néha egy-egy lepke is volt Aa 28

látható. A , Gliphoni", helyi elnevezésű, a majoránához nagyon.

hasonlitó, kiállhatatlan erős szagú növényen, melyet a benn-

szülöttek a főzelék füszerezéséhez használnak (mitől ez az amugy

is alig ehető kotyvalék európai gyomrú emberre nézve teljesen 7

élvezhetetlenné válik), egy bogárfaj nagy mennyiségben fordul

elő. Ugyan itt és az ókori Salamis romjai körül, két másik speciese az Ascalaphusnak repül, ezek szárnyai tiszta, üvegszerű

átlátszók. I

Az Opuntiák sárga virágai nem csalogatták a rovarokat. B növény főképen Larnaka déli végén terem nagy mennyiségben; az ezek között tenyésző óriási Anatrichesen azonban gyakran repült a P. Machaon. Meg kell jegyeznem, hogy a Rhapolocerák- hoz tartozó lepkék a szigeten roppant gyorsan repülnek, nagyon , vadak", egy felzavart állat többé meg nem közelíthető. Sáska ez időben már nem sok, de több válfajban volt észlelhető, a

Mantis religiosa és Myrmeleon is elég gyakori volt fajtársaival. 07

A Periplameta, Blutta orientalis valódi díszpéldányokban maga

jelentkezett, a vendéglőkben, az asztalra került főzelékbe repülve. Az Opuntiák közelében gyüjtöttem, három fejlődési korában, a csinos és változó szinezetű Deropcia pulchellát, mely igen gyakori volt. A hernyóit és gubókat kövek alatt gyűjtöttem. Ugyan e helyen fogtam a fiatalabb Anatrieheseken Chamaeleon africanust és nehány kigyót is. A Vipera maurittamica-t többször közelítet-

tettem meg, de fogni a legnagyobb igyekezet mellett nem : sike-

rült. A gyik is igen gyakori. Helyenként, különösen útakon fut- károz igen sok apró, a Stavro-Vunó-n (Kereszt-hegyen) és álta- lában sziklás vidéken óriási mennyiség nyüzsög. Ezekből több helyen gyüjtöttem. Közönséges békát, tócsák és kisebb folyóvizek hiányában csak nagyon ritkán találtam. Teknőczökkel csak egy

ízben találkoztam Agios Barnaba környékén, denevér pedig leg- 7" inkább a sziget északi részén volt észlelhető, ahol a Perdtea

graeca ís igen gyakori. Igen gyakran említettek eyprusi ismerőseim valami, állító-

lag nagyon veszedelmes rovart, amelyet , Svalangi"-nak nevez-

Magyarország pillangói. 18

tek (Mutilla spec.), de bár szúrásának végeredményét volt alkal- mam láthatni (egy női hullát és egy angol orvos által operative kezelt és kigyógyított nőt kezelés alatt és a felgyógyulás után láttam) a rovart, jóllehet utána jártam és fáradságot nem kimél- tem, nem sikerült az első időben látnom, pedig majdnem minden nap jött a hír, hogy itt vagy ott egy asszony vagy gyermek áldozatáúl esett.

Magyarország pillangói Irta A. Aigner Lajos. XXIV.

19. Erebia Aethiops Esp. ")

Esper, Die europ. Schmetterl. in Abbild, I. tab. 25. fig. 1; tab. 63. fig. 1. (1777) ; Medea Hübner, Samml, europ. Schmet- terl. fig. 202—22; Blandina Fabricius, Entomologia systematica p. 236 (1793).

A szárnyak feketés barnák, a rozsdaszinű szalagban pupillás

szemek állnak. Alul a felsőszárny szalagja éles körvonalú; az

alsó szárny töve és szalagja fehér behintésű, fehér pontokkal. Szegélye fogazott; rojtja sárgás-barna, feketével tarkázott.

A var. leucotaenta Stgr. ?) az alsó szárnyon alul fehéres szalaggal, inkább a havasi regióban.

Petéje gömbalakú, szennyes hússzínű. Hernyója sárgás szürke, hátán sötét barna vonal fut le, 27—30 mm. hosszú. Április- májusban Poa amnua (perje), Agrostis canina (tippan), Dactylis glomerata (ebir) s egyéb fűnemeken él. Bábja zömök barnás-sárga.

Előfordul az összes szomszédországokban: A. és F. Ausz- triában VII—VIII, Krajna, Karinthia VII—VIII, Isztria VII, Szi- lézia VIII, Bukovina VII —VIII, Románia VII—VII.

Elterjedési köre : Livlandtól Törökországig 57—42" és Angliá- tól az Amurig 15—1500.

1) Az aethiopiai. ?) A fehér szalagos.

14 A, Aigner Lajos.

z0. Erebia Euryale Esp. !)

Esper, Die europ. Schmetterl. in Abbild. II. tab. 118. fig. 2. 3. (1780),

A szárnyak színe feketés-barna, rozsdavörös szalagban fekete

pontok állanak, melyek ritkán pupillások. Alul az alsó szárnyon sárgás szalag van, mely gyakran igen homályos. A rojt fehér-

fekete. Egészben igen hasonlít az E. Ligea-ra, de kisebb, hal- .

ványabb színű, szalagja keskenyebb.

Hazánknak csaknem összes hegyvidékein tenyészik, Mehá- diánál 1200-ig emelkedve s itt, valamint Breznóbányán tekin- télyes nagyságú, kifeszítve 45—47 mm.

Az ab. ocellaris Stgr. ?), melynél a szalag néhány apró folttá. megfogyott, Gölniczbányán, Nagyszebennél és a Branyiszkón. Az utóbbin a var. Euryalotdes Tgstr.?) 18, apróbb vörös foltokkal, fekete pontok nélkül.

Az ab. Philomela Esp. keskeny, megszakított szalaggal, mely

alul agyagsárga, fehér csipkés szélű, csak Nagyszebennél és Eperjesnél figyelték meg, itt sokfélekép változván, emennyiben szalagja csupán foltokból áll, melyek mindkét szárnyon rajztala-

nok, vagy vak szemeket, avagy csupán fekete pontokat viselnek ; "

alul sárgás vagy fehér, erősen csipkés szalaggal, valamint fehéres sávval a tőtéren.

Hazánk csaknem minden hegyvidékén, már az alhavasi tájon

is található, Mehádiánál tekintélyes nagyságú (43—48 mm.) pél- dányok repülnek. Eperjesnél találhatók hímek, melyek csak fél akkorák, kávé-

színűek, keskeny szalagjuk sárgás, a felső szárnyon csak a 4. és.

o. sejtben vannak egybefüggő apró pupillás szemek, az alsó szárnyon a szalag alig látható pupillátlan sárga foltokból áll.

Ide vonja Caradja A. azt a feltünően kicsiny alakot (37—39 mm.), melyet a Nagy Sándor havason (Csik m.) 1400 1640 m. magasságban talált; ez nagyságra S a mindig pupillát- lan szemek számára nézve igen változik és az alsó szárnyon alul hol több, hol kevesebb fehéret mutat.

Hernyója sárgás-barna, hátán barnás vonal, oldalt sárgás sáv fut le, május-juniusban füveken él. Bábja sárgás, sötét-barna vonaikák és pontokkal.

1) A Gorgonok egyike. 2) Az apró szemű 3) Az Euryalehez hasonló.

4 7

§ tk nézd zt VAA 4 Kt MATS NÉNIT 47 SNBA ete VB,

d Éz a dsdk an ztá AAa

(E

Magyarország pillangói. 15

Előfordul az összes szomszédországokban: A. Ausztriában

. VII, Stiria, Karinthia VII-VIII, Szilézia és Galiczia VII,

Románia VIII, Bukovinában VII—VIII. (csak Philomela). Elterjedési köre : Sziléziától Andaluziáig 50—370 és a Pyre- neáktól az Altai-ig 20—1100.

21. Erebia Ligea L. ")

Linné, Systema Naturae. Ed. X. p. 478. ÜSS) s EDES Es

Samml. europ. Sehmetterl. fig. 225—28; Aleris ESsper,

Die europ. Schmetterl. in Abbild. I. tab. 44. fig. 1., 20ssbagbi

HL TANo. 2. (YT:

A szárnyak feketés-barnák, a rozsdavörös szalagban több- nyire pupillás, ritkábban vak szemek állanak. Alul az alsó szár- nyon a fehérre hajló és befelé erősen fogazott szalagban a szemek sárga keretűek. A rojt fekete-fehér; az alsó szárny szegélye fogazott. 3

Felső-Magyarországon igen elterjedt, de egyéb hegységeink- ben is gyakori; Mehádiánál a Domegleden különösen szép s igen nagy példányokban, úgyszintén Pujnál is, 45 —50 mm, szélességben.

A var. Adyte Hb.") valamivel kisebb és világosabb, alul az alsó szárny szalagja agyagsárgás vagy csaknem fehéres, kisebb eperjesi példányok az 4. Euryale tól igen bajosan megkülönböz- tethetők, mivel felületük ennek és csak fonák oldaluk felel meg az Adyte-nek. Ez a fajváltozat az . Oszterván és Sirokán (Tátra), Nagyszebennél és Mehádiánál is előfordul.

Hernyója, sárgás szürke, hátán sötétbarna, oldalt fehéres sáv fut le, 27—30 mm. hosszú; májusban Mihum effusumon (kásafű) él. Bábja világos-barna, feketés foltokkai.

Előfordul az összes szomszédországokban: A. Ausztria VI, Krajna VI—VII., Szilézia VII, Galiczia VII., Bukovina VI VIII.. Románia VII—VIII.

Elterjedési köre: Lapphontól Olaszországig 70—420 és Fran- cziaországtól az Altai-ig 20—110".

22. Erebia lappona Esp.") Esper, Die europ, Scehmetterl. in Abbild. II. tab. 103. fig. 5.,

(1780); Manto Fabricius, Enotomologia systematica. pag.

1) Nimfa neve.

1) Adytos : tilos, szent. 1) A lapphoni.

16 A. Aigner Lajos.

2831. (1133); Castor Esper, I. c. tab. 67. fig. 2. ; Mantoides I

Butler, Catalogue of Satyridae p. 87. tab 2. fig. 6. (1868.) A szárnyak feketés barnák, a felső szárnyon rozsdaszínű

szalagban fekete pontok állanak, melyek az alsó szárnyon csak É

némi barna keretben mutatkoznak. Alul a felső szárny csúcsa S

fut le. A nöstény fölül is, alul is világosabb színű. Kifeszítve 39—45 mm.

Hazánkban csakis a magas hegységekben fordul elő, így az

Osszobita, Spalenau, Rohács és Banovka havason (Árva m.) a

Magas Tátrán, a Branyiszkón, a Pietros havason (Máramaros ma.) a Retyezáton, valamint Mehádiánál és Korniareván (1400 mm.-ig.)

Hernyója zöld, hátán tekete vonal fut le, 35 mm. hosszú. Bábján a tor és a szárnyak hüvelye sötét zöld, a potroh sár- gás barna. i

Előfordul a következő szomszédországokban: Isztria VII, Karinthia, Galiczia, Bukoviná, Románia VIII.

Elterjedési köre: Lapphontól Piemontig 7/0—459 és a Pyre- néáktól az Altai-ig 20—1100.

23. Erebia Tyndarus Esp. ")

Esper, Die europ. Schmetterl. in Abbild. II. tab. 67. fig. 1. (1781); Neleus Frey.er, Neuere Beitr. z. Schmetterlings- kunde tab. 80. fig. 3., 4.; Cleo Hübner Samml. europ. Schmetterl. fig. 209—12.

A szárnyak sötétbarnák, zöldes tünettel; a felső szárnyon rozsdaszínű szalagban pupillás szemek állanak, melyek az alsó szárnyon apró foltokban ülnek, de olykor egészen el is tünnek. Alul a felső szárny csúcsa s az alsó szárny világos ibolyásszürke, közepén finom barna csipkés vonal fut le. Kifeszítve 30—35 mm.

Hazánkban csak a Magas Tátrán és Mehádiánál a Vurfu zlyvur alhavasi részén fordul elő junius közepétől julius közepéig. Az ab. casstotdes Esp.?) széles sárga szalaggal és világosabb alsó szárnyakkal, csak a Magas Tátrában és Dalmácziában található: A teljesen elsötédett ab. coecodromus Gn.-t, ? melyen a szemek homályos foltokká váltak vagy egészen eltüntek, csak a Magas

) Görög hős. ) A Cassiohoz hasonló. ) A vak dromus : dromus a Tyndarusnak pirenéai fajváltozata.

c

www nm

az alsó szárny ibolyás szürke, közepén 2 barna csipkés vonal .

é .

4 alék 4 A d

n ként kr veni 1 Ra STOASAALB VT TE SK e tNEN DEZE TEN Ke ONTÉS

TV

védet

ve

ÜSS Et Tal

4

edz

b ki

Magyarország pillangói. ET

Tátrában figyelték meg. Ez a faj itt éri el északi irányban elter- jedésének végső határát.

Hernyója barnás szürke, hátán és oldalt sötét-szürke vonal fut le, 20 m. hosszú, füveken él.

Előfordul a következő szomszéd országokban : Isztria, Krajna Karinthia, Stiria, Bukovina VII.

Elterjedési kőre: a Magas Tátrától a Kaukazusig 49—400 és a Sierra Nevadától a Kaukazusig 15—60".

24. Erebia Alfer Esp.!) var. dalmata God.?)

Alfer Esper, Die europ. Schmetterl. in. Abbild. tab. 83. fig. 4., 9. (1183); Afra Boisduval, Icones hist des Lepid. tab. 34. fig. 1., 2. (1534); Phegea Borkhausen, Naturgeseh. der europ. Sehmetterl. I. p. 101. (1788); Dalmata Godart, Hneycl. méthod. IX. p. 530.

A szárnyak a törzsfajnál feketés-barnák, a szemsortól a szegélyig világosabbak, mintegy porral behintettek; a szemek vöröses sárga keretekben állnak. Alul az alsó szárny többé- kevésbé sötét-barna, szürke behintéssel és fehéres erekkel. A felső szárny csúcsa és szegélye erősen lekerekített. A var. dal- mata-nál a felső szárny szegélye egyenes, mindkét szárnyon az 1. sejtben egyszerű helyett kettős szem áll; alul az alsó szárny erei nem világosak. Az utóbbi kifeszítve 42—45 mm.

A magyar birodalomban esupán a var. dalmrta fordul elő Dalmácziában juniusban. Hernyója ismeretlen.

Elterjedési köre: a törzsfajnak: Dél-Oroszország, Armenia, keleti Szibériáig; a fajváltozat előfordul még nyugati Kurdisz -

"tánban.

Adalék Magyarország Orthoptera-

faunájához. Irta Kuthy Dezső.

A Berliner Entom. Zeitschrift 1907. évi kötetében Karny H. , Die Orthopteren-Fauna des Küstengebietes von Österreich- Ungarn" czím alatt összeállítja a Magyar Tengermellék, Isztria,

1) Az afrikai. 2) A dalmácziai.

18 Kuthy Dezső.

Dalmáczia és Bosznia-Herczegovina Orthoptera-faunáját, amelyet Pungur és illetőleg Jablonowski katalogusának kiegészí- téséül átveszünk, elhagyva azokat a fajokat, melyekre nézve újabb termőhely nincsen felemlítve.

Ordo Saltatoria Subordo Teitigonioidea.

Fam. Stenopelmatidae.

Troglophilus cavicola Koll. Carlopago, Vratnik, Konjsko stb. ; E meglectus Kr. Károlyváros, Kriviput, Meleda, Lesina stb. ; ; ovuliforms Karny n. sp. Cattaro É Dolichopoda palpata Sulz. Spalato, Cattaro, Lesina, Meleda, . Trebinje. Fam. Ephippigeridae. 8 Ephppiger ephippiger Vab. (vitium Serv.) Kriviput; dis- cordahs Fieb. (limbata Hisch.) Kriviput, Lesina, Trebinje, Mostar stb.; forma minor Kr. Kriviput stb.; f. major Kr. Fiume, Novi, Carlopago, Senj, dJablanac, Spalato stb.; sphacophilus Kr. Novi, Zengg, Carlopago, Mostar, Lesina stb. Fam. Phaneropteridace. Polysarcus (Orphania) denttcaudus Chp. Kriviput, Volujak stb. § Jr. Fiume, Novi, Lesina, "Mostar síb.; ornatus Schmidt Fiume, Novi, Kriviput, Carlopago stb.

Poeailimon elegams !

ax h A E v. e skáb E Ki HANTI ; Száz o ( B 9 lee 2: 9 . ZAY ÁSSÉSTN A VES va E ét

Barbitastes" "serricguda Hab. Blagaj stb.; —- Fersini Br. Fiume, Novi, Carlopago, Mostar stb.; Ocskayi Ch. Fiume,

Buccari. Carlopago, Bribir stb.

Leptophyes laticauda Friv. Fiume, Kriviput, " Lesina stb. ;, albovíttata Koll. Kriviput, Sarajevo stb. ; Bosci Fieb. Fiume, Kriviput stb.

BAd

. 716 ád aj SZÁL É etet lva OAB ÉG Ét e

Sz ai

sás

Acrometopa macropoda "Burm. Fiume, Novi, Mostar, - Le- sina stb. Tylopsis hiufolia Wab. Fiume, Zrnovnica, Lesina, Cattaro,

ís

a ék

Mostar ; f. gracilis Germ. Carlopago; f. marginegultata 5Sew. Cattaro stb. 3 : Phameroptera falcata Scop, Konjsko; guadripunctata Br. :

Fiume, Novi, Lesina, Mostar. Fam. Méconemidae.

Meconema brevipenne Yers. Fiume. Cyrtaspis scutata Chrp.. Susanj, Lesina stb.

Ny Adalék Magyarország Orthoztera-fa unájához. 19

Fam. Conocephalidae.

Xiphidion fuscum WFab. Otocac, Cattaro, Trebevic stb. ; dorsale Latr. Svica stb.

Conocephalus mitidulus Scop. (tuberculatus Rossi) Fiume, Novi, Salona stb. ; f. obscura Padew. Novi stb. ; f. erythro- soma Ol1. Zupa.

Fam. Sagidae.

Saga serrata Fab. Fiume, Nov:, Curzola, Mostar stb.; Natoliae Serv. Castellastua.

Ham. Tettigóniid a e.

Tettigoma (Locusta) cantans Fuessl. Kriviput stb.; cau data Chp. Kriviput, Carlopago stb. ; viridissima, L. Fiume, Novi, Salona, Mostar.

Fam. Decticidae.

Gampsocleis abbrevitaa Herm. Sinj, Mostar.

Rhacocleis germamica, H. S. Fiume, Novi, Zara, Lesina, Mos- tar, stb.: Bucchici Br. Lesina.

i Anterastes Raymondi Yers. Fiume, Lesina, Trebinje stb.

Pachytrachelus striolatus Fieb. Fiume, Novi, Carlopago, Mos- tar stb.: gracilis Br. Fiume, Kriviput, Sarajevo .stb,

Pholdoptera, (Thamnotrizon) Chabrieri Charp. Fiume, Novi, Zengg, Lesina, Mostar stb.; littorahs Fieb. Kriviput, Sarajevo stb.:" . dalmatica . Kr. . Fiume, Senj, - Valcassione; . Mostar stb. ; aptera Fab. Konjsko, Sarajevo, Blagaj stb. ; femorata Hieb. Cúpina, Cattaro,- Sarajevo, "Mostar -stb:; fallaz Bieb. Novi, Carlopago stb. ; cimerea L. Dragavölgy stb.

Platycleis grisea Fab. Fiume, Portoré, Senj, Mostar stb. ; intermedia Serv. Fiume, Cattaro, Mostar stb.; affims Fieb. Novi, Lesina, Mostar stb. ; tesselata Chp. Vratnik, Zupa, Mos- tar stb.; migrosignata Costa Ragusa ; orina Burr. Biecvica ; stricta Zell. Mamudovac, Carlopago, Blagaj stb.; sepium Vers. Fiume, Novi, Mostar stb. ; modesta Fieb. Fiume, Portoré, Novi, Mostar stb. ; Hörmanni Wern. Baba planina ; Krauss?

Padew. Sw. Kriz: Roeselü Hagb. Otocac, Sarajevo stb.; prenjica Burr. Tisevica; raia Burr. Tiseviea; bicolor Phil. "Carlopago.

3r

20 SSZEG Kulny Dezső.

Decticus verrúcivorus L. Fiume, Kriviput, Carlopago, Baba. planina stb. ; albifrons Fab. Fiume, Novi, Carlopago, Lesina, Mostar stb. )

Psorodonotus Fieberi Friv. Ívan planina stb.

Subordo Achetoidea.

Fam. Oecanthidae. Fe

É; Oecanthus pellucens Scop. Carlopago, Cattaro, Sarajevo; 3 É Treskavica-planina stb. zs

Fam. Achetidae.

Nemobius Heydeni Fisch. Fiume, Vratnik, Salona stb.

lása. (Gryllus) campestris L. Fiume, Kriviput, Lesina, Sarajevo, stb. apa

Acheta, (Gryllus) deserta Pall. Novi, S-lós Mostar stb. ; 7. f. melas Chp. Fiume, Novi, Zrnovnica; Burdigalensis Latr. Fiume, Novi, Lesina, Popovopolje stb.

Gryllomorpha, dalmatina Ocsk. Fiume, Zengg, Carlopago, Lesina, Mostar stb.

Fam. Myrmecophilidae.

y LT tar A VEGE TAT ANT VAZSA LE ene 3 47 mák ate East e ZD vele VOR 0 S és hazi 4

Myrmecophila, ocrhracea Fisch. Lesina.

Fam. Mogoplistidae. 3 Mogisoplistes sguamiger Fisch. Novi, Ragusa stb. ; Novaki BE; Kr. Lesina; brunneus Serv. Fiume, Spalato, Trebinje stb. a

Arachmocephalus vestitus Costa Senj, Lesina stb.

Subordo Gryllotalpoidea. -ZESEÉREB Fam. Gryllotalpidae. BZ Gryllotalpa gryllotalpa L. (vulgaris Latr.) Fiume, Senj, Lesina, Sarajevo stb.; f. cophtha Haan, Cattaro, Salona. Subordo Acridoidea.

Fam. Acrydiidae.

Acrydium (Tettix) bipunctatum L. Fiume, Kivipüt Caffita, Sarajevo, stb.; f. Kraussi Saulcy Fiume, Senj, Sarajevo stb. ;

Zdalék Magyarország: Orthoptera-faunájához. 21

subulatum L. Fiume, Senj, Cattaro, Salona, Sarajevo, Mostar stb ; depressum Bris. Fiume, Senj, Cattaro, Stolac stb.

Paratettix meridionalis Rbr. Fiume, Draga, Cattaro stb.

Pam. Lböocustidae.

Locusta (Acridium) aegyptia L. Fiume, Novi, Zengg, Salona, Cattaro, Mostar stb.

Schistocerca peregrina. Oliv. Senj, Cattaro.

Calliptamus (Caloptenus) italicus L. Novi, Carlopago, Salona Mostar stb.; f marginella Serv. és f. germamica Fab. ugyanott f. pallda Karny n. v. Cattaro.

Paracaloptenus caloptenoides Br. Carlopago, Cattaro, Sara- jevo, Mostar stb. j

Podisma, (Pezottetix) Salamandra Fisch. Fiume, Novi, Carlo- pago, Sarajevo stb.; Schmidti Fieb. Fiume, Novi, Carlopago,

. Sarajevo, Mostar stb.;